"Ezek nem csak cipők!" - haul kicsit másképp

Valami hasonló mondattal kísérem a felháborodott reakciómat arra a kérdésre, hogy mi ez már megint, minek vettél ilyen cipőt, hova fogod felvenni, megérte-e egyáltalán. Ha nem ilyen kérdéseket kapok a családom tagjaitól, akkor szimplán közlik, hogy szerintük ronda, felesleges, túl drága volt és hasonlóak. De kérdem én... Kinek nem volt már olyan érzése, hogy meglátott valamit és tudta, hogy muszáj, akarom, megveszem, KELL? Kezeket fel! Na? Ugye, hogy ugye? Mindkét cipőnél pont ezt éreztem, sok helyen jártam miattuk, de nem hagytak nyugodni.

Ő volna az egyik szerelmem. A H&M-es kívánságlistás posztban már láthattátok, azóta harmonikus a kapcsolatunk. Ti is láthattátok, hogy mennyire folyt a nyálam miatta, huhuu. Viszont nem indult könnyen... Abszolút nem, hiszem a környéken nincs H&M. Beindult a blogger-hálózat, és riasztottam győri, majd veszprémi, majd soproni ismerősöket is. Mindenhol hiánycikk volt ez a cipő 37-es méretben, teljesen össze voltam zuhanva. De a Pepecs csoport Facebookon meglepett, ugyanis Viki vállalta, hogy kerít nekem egyet Budapesten. A barátja volt végül a szenvedő fél, aki az egyik H&M-ben rálelt egy utolsó 37-es pipőre. Szerencsémre épp akkor mentem fel Bp-re, és így találkoztunk, majd enyém lett ez a szépség. *.* Innen is nagyon szépen köszönöm még egyszer! 4000 Ft-ot kóstált ez a kis drága, de megérte!

A másik cipő egy CCC-s darab. Szintén aranyos és romantikus a sztori. Szobatársammal (<3 szeretlek, hiányzoool!) kiugrottunk a Family Centerbe Szombathelyen, majd a CCC-be betérve nekiálltunk nézelődni. Éééééés akkor, akkor hölgyeim is uraim felragyogott előttem ő. Ő az (az enyém is ilyen, csak van bokapántja, a bolt honlapján nem találtam meg), aki körül csillámlott a levegő, villogott a neon cucc, meg minden. Tudtam, hogy elvesztem. Felpróbáltam, és ráöntötték a lábamra, nem is tudtam levenni azóta sem, ebben alszom, tök vicces. Na, nyilván nem. De 7200 Ft-ba került, és hát. Otthagytam. Vérző szívvel ugyan, de otthagytam. Ekkor jött az igazi agybaj, 639234 embernek küldtem el Facebookon, hogy mi legyen mert szenvedek, kínoz ez a dolog, kell ez a cipőőő. Mindenki azt mondta, hogy akkor vegyem meg, remekül áll a lábamon. Legnagyobb meglepetésemre még a családom is hajlott afelé, hogy szerezzem be ezt a csodát, ezért bementem Zalaegerszegre a CCC-be. Ahhol. Már. Nem. Volt. Egy világ dőlt össze bennem, kétszer, hatalmas lármát csapva. Az egyik eladó leány láthatta rajtam, hogy fel fogom magam kötni egy cipőkanál segítségével, ezért felhívta nekem a Szombathelyen található üzletet. Ahol nem vették fel a telefont. :( Itt már megpróbáltam meggyilkolni magam egy talpbetéttel, de a csajszi iszonyat édes volt, elkérte a számom, mondta, hogy még próbálkozik, és majd értesít. Ez be is következett, mondta, hogy mehetek a cipőért, félretették nekem. Ez vasárnap volt, aznap utaztam vissza, hétfőn délelőtt ki is ugrottam a cipőért. Felvettem újra, még jobban beleszerettem, és meg is vettem. 7200 Ft-ért ugyan, de hiperszuperboldog voltam! CCC-s leányzó, CCC-s dolgozók, innen is nagyon szépen köszönöm, bearanyoztátok a napomat! :) A szerelem egyre erősödik, néha csak felveszem, járkálok benne, nézegetem, és szivárványt hányok.

Tetszett a bejegyzés? Szeretnétek hasonlókat, amelyek egy különleges sztorit

mondanak el, a termékek beszerzésével kapcsolatban?

Éreztetek már így, hogy valami muszáj? Megvettétek? Mi lett a végkifejlet?